Idén módosultak a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályok és egy új fogalom is bevezetésre került. A vagyonkezelő alapítvány által kezelt vagyont ezután tartós vagyonkezelésnek hívjuk és nem bizalmi vagyonkezelésnek.
A vagyonkezelő alapítványnak az alapító vagy a csatlakozó ad át vagyont, amit az alapítvány gazdasági tevékenysége keretében kezel. Ezen kívül az alapítvány ún. tartós vagyonkezelésbe is vehet vagyont. A tartós vagyonkezelésre a Ptk. bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ezért a tartós vagyonkezelésbe vett vagyon nem lesz része az alapítvány vagyonának, hanem elkülönített vagyontömegként kell nyilvántartani.
Különbségek a bizalmi vagyonkezeléstől
A bizalmi vagyonkezeléssel ellentéteben:
- a tartós vagyonkezelés megszűnik a vagyonkezelő (alapítvány) megszűnésével és
- a kedvezményezettje kizárólag a vagyonkezelő alapítvány.
Mivel a tartós vagyonkezelési jogviszonyra a Ptk. szabályai vonatkoznak és az vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény nem rendelkezik másként, a tartós vagyonkezelést is csak 50 évre lehet megkötni.
A tartós vagyonkezelés kedvezményezettje a vagyonkezelő (alapítvány), hozama és tőkéje tehát a vagyonkezelő alapítvány vagyonát, áttételesen az alapítvány kedvezményezettjeinek a vagyonát fogja gyarapítani.
A tartós vagyonkezelés adózása
Ahogyan a bizalmi vagyonkezelési szerződés, úgy a tartós vagyonkezelés is önálló adóalanynak minősül – kivéve ÁFA szempontjából – és az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kezelt vagyonra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni rá.
Társásági adó szempontjából a tartós vagyonkezelési szerződésre is a kezelt vagyonra vonatkozó szabályok érvényesek. A tartós vagyonkezelés viszont – a jelenleg ismert értelmezés szerint – nem veheti igénybe azokat az adókedvezményeket, amelyeket a kizárólag magánszemély vagyonrendelővel és kedvezményezettel rendelkező kezelt vagyonok és vagyonkezelő alapítványok élveznek, ha csak ún. pénzügyi jellegű bevételeik vannak.
A tartós vagyonkezelés ezért csak a többi, társági adóalanyokra vonatkozó adóalap csökkentő tétel és adóalap kedvezményt alkalmazhatja, ha megfelel a feltételeknek. A vagyonkezelő alapítványnak, mint kedvezményezettnek fizetett hozam osztaléknak minősül a társasági adószabályok szerint, ezért lényegében nem adóköteles.
A helyi adók és az illeték
A helyi adókat szabályozó törvényből viszont – eddig – kimaradt a tartós vagyonkezelés említése. Ezért például, a jelenlegi szabályokat szó szerint értelmezve a tartós vagyonkezelésbe adott ingatlan nem minősül telephelynek, ezért nem kell figyelembe vennie a vagyonkezelő alapítványnak az iparűzési adóalap megosztásakor.
A bizalmi vagyonkezelés kedvező illeték szabályai pedig a tartós vagyonkezelésre is vonatkoznak.
A tartós vagyonkezelés számvitele
Kezelt vagyonnak számít a tartós vagyonkezelés a számviteli szabályok szerint is, tehát kell számviteli szabályzatokat készítenie, könyvelnie és éves beszámolót készítenie. Az éves beszámolója, pedig a bizalmi vagyonkezelési szerződésekhez hasonlóan nem kell közzétenni.
Pénzmosás elleni kötelezettségek
Míg a bizalmi vagyonkezelőknek szigorúan meg kell felelni a pénzmosás elleni törvény (PMT) megfogalmazott feltételeknek, addig a vagyonkezelő alapítvány nem alanya a PMT-nek. Ezért nem kell ügyfeleket azonosítani, nyilvántartani, ismételni az azonosítást, vagy bejelenteni a gyanús tranzakciókat.
Jobb lett vagy rosszabb?
A tartós vagyonkezelés mint új fogalom bevezetése valamennyire tisztázta a vagyonkezelő alapítványok körüli problémákat, ami például az eddigi szerződések adószámainak a kiadáskor jelentkezett. Érthetetlen viszont miért maradt meg a magas tőkekövetelmény, aminek nincs logikus indoka és jelentősen leszűkíti azoknak a körét, akik ezt a struktúrát igénybe tudják venni.
***